A Teremtő Önismeret oktatás utolsó napjáról hazafele, a háromnapos elvonulásról jövet, a kocsimban figyeltem magamba befele a lélekmagomra. Szerettem volna megőrizni ezt az érzést: az egypontomban levést. Tudatosan figyeltem, mikor esik le a rezgésszintem, mikor tűnik el az a bizonyos jó érzés a lelkem magjából. Amikor ez megtörtént, arra figyeltem, hogyan tudom visszaállítani. Így telt a hazautam. Örömteli várakozás volt bennem, hogy hamarosan találkozom a családommal.

Amikor már közel voltam az otthonomhoz, az egypontomból engedtem a hála, az áldás, a köszönet érzését, ahonnan jöttem, mindazokra, Akik lehetővé tették, hogy részt vehessek ezen az elvonuláson, majd azokra, Akik engem fogadni fognak, s egyenként gyermekeimre, édesapjukra, édes szüleimre. Hazaérkezve letisztult energiatér fogadott. Csodás érzés volt, hogy az egypontomban vagyok, megéreztem, hogy nem a külső körülmények határozzák meg az életem. Megéltem a Teremtő Erőmet. Otthon öröm és szeretet fogadott mindenkitől. Mikor elérkezett a megfelelő pillanat, volt férjemnek külön megköszöntem, hogy lehetővé tette a Teremtő Önismeret elvonulásán való részvételemet. Úgy éreztem akkor, hogy az életemet mentette meg ezzel, s vele együtt a gyerekeimét, a sajátját és a szüleimét is. Hálásan köszönöm Mindenkinek, Enikőnek és a Teremtő Önismeretnek a sok-sok kulcsot, tükröt, amivel új életet tudok kezdeni!

Előző bejegyzés
Következő bejegyzés

Mit indított meg Benned?

x

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.