Beavatást kaptam

Leírom, ami tegnap történt velem. A reggelem szokásos módon indult, semmi különös dolgot nem éreztem. Tettem a dolgomat itthon. Majd, olyan 10.00 óra magasságában éreztem, hogy kezd nehéz lenni a fejem. Gondoltam lefekszem egy kicsit. Ahogy lefeküdtem a kanapéra, az egész testem elnehezedett. Tudod olyan érzés volt, mint mikor húz az ágy és nem tudsz felkelni. Közben pedig azt éreztem, hogy a könyves polcról vegyem le az „Egy s Ég Ismét” c. könyvedet. Összeszedtem magam nagy nehezen és odamásztam a könyvért. Elkezdtem olvasni. Teljesen elmélyültem benne. Az agyam tiszta volt, csak a testem érezte, hogy fáradt, de nagyon. Ahogy olvastam, jött az a különleges érzés a testembe, ahogy a Fény rezgése, a Teremtő közelsége szokott megérinteni, remegés, örömkönnyek… Beavatást kaptam. Elveszett a tér és az idő. Nem kaptam üzenetet, csak voltam és lebegtem ebben az állapotban. Az érzés, ami kiteljesedett bennem, az az Önbecsülés érzése volt. Két órát voltam odaát, ami fel sem tűnt. Lelkem szerelem érzéssel volt tele és egy szép virágcsokrot láttam magam előtt, ami sárga tulipánból állt. Este a Párom amikor hazajött, kezében egy virágcsokor volt. Sárga tulipánok! Köszönöm Istenem!!! Szememben könnyek voltak, de szavak nem jöttek. Nagyon finom, hullámzó, jó érzés áradt bennem a hála érzésével, ahogy megmutatta a Teremtő a rezonancia törvényét: ami bennem, az történik kívülem…