Gyökér nélkül nincs fa

El tudsz képzelni egy olyan fát, ami haragszik saját gyökerére? Ugye képtelenség!? Az emberek nagy része pedig ilyen állapotban éli az életét, akár tudatában van ennek, akár nem. Én is így voltam ezzel. Gyermekkoromban sok mindent megtapasztaltam a szülői házban, egy dolgot kivéve: a harmóniát és mindent, ami ebből a szentségből ered. Ez olyan erősen kihatott az életemre, hogy a szülői házhoz nem kötődött semmilyen örömteli emlékem.
Mindezek alapján számos ítélettel viseltettem szüleim iránt, haragudtam rájuk sok-sok „ellenem elkövetett vétkükért”:

– nem akarták a születésemet,
– más neműnek vártak,
– a létezésem a félelmek sorát indították meg bennük,
– magamra hagytak, elárultak,
– nem törődtek velem,
– nem figyeltek rám,
– nem értettek meg,
– nem szerettek eléggé…

Megannyi haraggal, indulattal teli hamis ítélet! Így éltem évtizedekig, korban felnőttként, lélekben sérült gyermekként. Saját sikertelenségeim okát bennük találtam meg.

A Teremtő Önismeret segítségével rájöttem az évek során, hogy amit a szüleimmel kapcsolatban gondoltam és hittem, az mind hazugság volt. Az alkímia révén az élethelyzetek valódi okát megismertem, az egyes fájdalmakat átégettem és a régi sértődésekből megértés, megbocsátás, hála és szeretet érzése lett.

Ma már bizonyosság számomra, hogy Édesapám, az Édesanyám iránti szeretete miatt akarta, hogy az Édesanyám által vágyott nemű gyermek jöjjön világra és nem ellenem irányult az ellenérzés benne, mert én akkor ezt így fordítottam le.

Ma már tudom, mert felismertem és átéltem, hogy az igaz szeretetnek semmi köze ahhoz a fogalomhoz, amit én az elmémmel annak képzeltem. Ősvalómban megláthattam és megélhettem, megnyílt bennem annak ténye, hogy Édesapám az egyre lecsúszó és széteső élete ellenére is éltető szeretetet sugárzott a gyermekeire, családjára. Ezt az erős apai szeretetet nem állította meg a halál sem. Halála után évtizedekig „velünk volt” a szeretete által, körbevett és éltetett a szeretetével.

A valóság ismerete által újra elindult a szeretet Édesapám felé, ma már boldogan, hálával telve gondolok rá. Megbocsátottam minden földi gyengeségét, felismertem finomam érzékeny lelkiségét és ezáltal a saját érzékenységemet is ma már ajándéknak tekintem. Ennek az érzékenységnek köszönhetem spirituális képességem!

Megértettem Édesanyám megannyi félelmét a születésemmel kapcsolatban. A harag elszállt belőlem iránta, megértéssé, együttérzéssé változott át, a düh hálává. Ma már látom Édesanyám hatalmas erejét, amivel egyedül felnevelt bennünket. Tiszteletet érdemel mindezen tettéért.

A Teremtő Önismeret által rezgésszint emeléssel kioldottam mindazon félelmeket, amiket az alacsony tudaton, a félelem rezgésén magamra vettem. Ezáltal kioldódott a saját meddőségem is, ahogy ősvalómban megleltem annak valós okát és a felszabaduló új Teremtő energiák révén válhattam magam is Édesapává!

A Teremtő Önismeret által ilyen léptékű, csodaszámba menő változásokat élhettem át és még ki tudja mik várnak rám!

Ne feledjük, gyökér nélkül nincsen fa, legyünk életerős, gyönyörű, bőven termő erős fa!