Irigység máshogyan

Irigység máshogyan

Az irigységről szeretnék pár dolgot megosztani veletek. Nem gondoltam, hogy ezzel sok dolgom lenne, de van. Ráláttam, miként volt bennem rejtve: nem voltam irigy, de nagy erőt adott, ha rám voltak irigyek az emberek, ez is egy pozitív visszajelzés volt számomra, hogy értékes vagyok. Jobb érzés, mint mikor dicsérnek, mert az hazug. Azt gondolom, ha irigykednek, az ösztönből jön és nem hazug. És most mennyire nyilvánvaló, hogy én irigykedem! Hogy ezt mennyire nem láttam! Meg kell szabadulnom tőle, az irigység az önsajnálat melegágya. Lelkem teremtő ereje kell hajtóerőként, nem az irigységé. Mert bár ugye ez is rendesen hajtja előre az embert, de a probléma az, hogy nem a valós értékrend útján, hanem az ego túlélő-programján.

Vannak napok, amikor egyszerűen nem hagy békén egy bizsergő erő, az ajkamon, a torkomban, a szívemben, az agyamban... utána mindig összeáll valami bennem. De még annyira nem vagyok tudatos, hogy emlékezzek arra, mi is az pontosan, csak arra, hogy: „Tyű, ez megvan, na ezt most csináld a mindennapokban is anyukám!” érzés. Hát ez utóbbi azért nem megy könnyen. Agyban jobb vagyok, de igyekszem tudatossá tenni az érzéseim.

<< Előző sztori
Összes sztori
Következő sztori >>
Sütiket és más technológiát használunk a weboldal működéséhez, statisztikához, a tartalmak és hirdetések, ajánlatok személyre szabásához, és az így gyűjtött adatok média-, hirdető- és elemző partnereinkkel történő megosztásához. Partnereink ezeket kombinálhatják más adatokkal is. Az Elfogadás gombra kattintással hozzájárulsz mindezekhez. A hozzájárulásod tartalmát a További lehetőségek gomb alatt állíthatod be. Adatkezelési Nyilatkozat