„Ki vagyok én?” CD hallgatása

„Ki vagyok én?” CD hallgatása

2018 szeptemberétől infúziósan hallgattam az előadásaidat, fokról-fokra jöttek az „ahhaaaa” élmények, amiket már 2008-ban megágyaztam a Teremtő Önismeret könyved elolvasásával. Óriási kincs, hogy az előadásaid kint vannak a YouTube-on, hiszen aki ott áll az ébredés kapujában, mint én 2018 szeptemberében, nagyobb ajándékot nem is kaphatna, mint hogy ezeket hallgassa!

A saját életemet illetően a fordulópontot 2019. január 16. hozta, amikor először voltam nálad. Akkor éltem meg az első meditációt, és utána, amikor csináltam a te meditációidat, szívszaggató érzéseim voltak, boldogság, szeretet, ezekről írtam is neked annak idején levelet. Ekkor ismertem meg a feltétel nélküli szeretetet. Nekem EZEK a meditációk adták azt az erőt, hogy tudtam kezelni egy kollégám évek óta tartó energetikai játszmáit. És a legfőbb örömöm az volt, hogy már nem féltem, nem éreztem magam egy utolsó senkinek, nem voltak kiborulásaim! Mert megkaptam azt az érzést, hogy soha az életben nem leszek egyedül, mert ott van bennem valaki/én, aki képes arra, hogy úgy szeresse magát, ahogy van.

De természetesen az egóm állandóan készen állt, ellenállt, írta neked a védőbeszédeket a magam javára. Ami nagyon fontos, hogy nagy dózisban és egymás után kaptam a szembesítéseket az elvonulás és a november végi közös meditáció alkalmával. Utána minden idegszálammal készültem a munkahelyemen rám bízott nagy horderejű feladat elvégzésére. Ahogy sikerrel letudtam a munkámat, úgy éreztem, meghallgatom a „Ki vagyok én?” CD-det. Régebben már háromszor hallgattam végig, de mindhárom alkalommal belealudtam, ezért semmire nem emlékeztem vissza.

A mostani alkalommal nem aludtam bele és alig tudtam magamhoz térni szellemileg és lelkileg utána, mert olyan élményt adott, amilyet még soha!!!! Muszáj megírnom neked és nekem is jó lesz mementónak, nem hiszem, hogy gyakran fog még ilyen élmény előfordulni.

Ahogy szép nyugodtan vettem a levegőt, szinte némán, eleinte semmi szokatlan nem történt, kezdtem ellazulni, sőt, már mintha megint kezdtem volna bealudni, de ekkor görcsök törtek rám, a lábfejemben, megfeszült a combom, elkezdtem csikorgatni a fogam, ráncoltam a homlokom és a légzésem tökre szapora lett, borzongtam végig. Ráadásul futkározott rajtam a hideg, olyan volt, mintha valaki elektrosokkolt volna és a testem megfeszült. Pedig pulóverben voltam, még gondolkodtam is, hogy ki kéne nyitni az ablakot, mert meg fogok sülni. Szóval teljesen elképesztő volt, mert ilyet még soha nem produkáltam. Mondjuk azt már megfigyeltem, hogy néha meditáció közben egyszer-egyszer megfeszülök, de ezt mindig betudtam annak, hogy az agyam most így vezeti le a feszültséget.

Amikor leértünk az egyes csakrához, akkor kezdődött múlni ez a vissza-visszatérő görcs, a gyakorisága ritkult, és amikor a lábaimba ment a napfény, akkor már fojtogatott a sírás. Végül, amikor azt mondtad, hogy most öleld át azt, aki egy órával ezelőtt voltál, „megadtad a kegyelemdöfést”. Hát én úgy ríttam, óriási felszabadító ereje volt!!! Ez a meditáció olyan volt nekem, mintha kiűztem volna a démonaimat, mint a filmekben, a testem hevesen ellenállt még, de aztán győzött a Feltétel Nélküli Szeretet.

Arra jöttem rá, hogy egy hosszú folyamat végét zárta le ez a CD, most bontotta le az egóm akarásában – jelen készségem szintjén – az utolsó téglát.

<< Előző sztori
Összes sztori
Következő sztori >>