A szombati meditációban ráláttam „német juhászkutyaságomra”! Az elvonuláskor mondtad: „Isten őrizze azt, aki a területemre illetéktelenül belép, mert azt én foggal-körömmel védem". Nem tudtam, hogy az mi lehet! Igen, azt tudtam magamról, hogy nekem kell
egy bizonyos személyes tér, a vonaton mindig utálom, ha valaki mellém
ül, a buszon csak akkor ülök le, ha olyan másfeles szék van, egy volt
szerelmemet kitúrtam mindig az ágy szélére, mire ő azt mondta, hogy
„Kiscica, te olyan vagy, mint Hitler, kell neked a Lebensraum, az
Élettér!”. És ez tényleg így van.
Most szombaton ez rohadtul visszaköszönt.
Észleltem,
hogy ezen a blokkoldáson sokan leszünk, tehát azon a kanapén, ahol
másodmagammal ülök, még egy embernek helyet kell kapnia. És volt szabad
döntésem, ugyanis átülhettem volna egy szabad székre. De nem ezt tettem,
hanem ragaszkodtam a saját területemhez. És meg is érkezett a harmadik
ember. Hiába kezdődött szépen a meditáció, már az arany-magenta
lélekmagba kapcsolásánál megindultak a könnyeim, de utána átvette a
koncentráció helyét a fészkelődés, menet közben haragudni kezdtem
mindenkire, aki a közelemben ült. Annyira szenvedtem a nyomorgástól, azt
mondtam magamnak, hogy: ez most nem jött össze!
És utána jött, ami
jött. A felismerés is jött. Hogy nem fogtam fel azt, hogy ez a meditáció
nem ugyanaz, mint amit megkaptam Veled egyéniben és megkapok saját
magam által, alkímia közben. Hogy itt nagyon is számított az, hogy
micsoda erőtér nyílt meg. És én ebből kizártam magam. És miért? Mert a
territórium fontosabb volt, mint a cél. Persze sem agyilag, sem lélek
szinten nem volt fontosabb, hiszen én aztán intravénásan nyomom magamba
az anyagot. Hanem az egóm szelete, a német juhász felülírta a terveimet!
És tudod, hogy micsoda „ahhhaaaa” élmény volt ezt felismerni?!
Döbbenet.
Csak most olyan vagyok, mint egy újszülött, azt
konstatálom, hogy gyakorlatilag az ajtó bezárás/konnektorkihúzás/orrfújás stb. mechanikus műveleteken kívül, MINDEN EGYES
CSELEKVÉSEMET górcső alá tudnám venni, és már LÁTNÁM IS, hogy mi volt az
ok, és majd mi lesz az okozat.
És az emberek többsége alszik. Döbbenet! Köszönöm szépen az újabb tanítást, a felismerést!
