Ma végre lehetőségem nyílt egy nyugodt meditációra, ezt szeretném megosztani Veletek. Alig hiszem el, hogy ilyen létezik!
Álmomban hozzám szólt egy hang, hirtelen felébredtem. Ki volt ez? És mit mondott? Nem emlékeztem, hiába akartam felidézni rövidke mondatát.
Aranyszál-magenta segítségével a rezgésszintemet megemeltem és elkezdtem meditálni. Kértem Felsőbb Énemet, hogy irányítsa úgy a meditációmat, ahogy jó, kell és szükséges számomra.
Gyermekkorom fájdalmaiból előjöttek a szomorúságok, az élni nem akarás érzése. Láttam magamat gyerekként, aki egy kést akar magába döfni, aztán méreggel akarja elpusztítani Önmagát. A fájdalom érzése nagyon mélyen járta át a testem minden porcikáját.
Felsőbb Énem által aranytálcára helyeztem a kést és a mérget. Én egy tükör elé álltam és láttam magamat, ahogyan egy angyali fénylénnyé változtam. Megfogtam a kést, mely arannyá és az üvegcse mérget, mely gyémántfényű életvízzé változott.
Mellkasomat az aranykéssel felnyitottam és az üvegből ősvalómba csepegtettem az életnek vizét. Éreztem, ahogy átjárja a testem idegeit, zsigereit, ereit, szerveit, sejtjeit, lelkem rezgéseit, szellemem dimenzióit. Éreztem a melegséget, a bizsergést, minden sejtemben. Éreztem, ahogy a teljesség, a béke, a csend, átjárja egész testemet.
Nem akarom, hogy ez az érzés elmúljon! Hol vagyok? Mi ez a hely? Egy oltáron fekszem? Isten oltárán fekszem! „Ne akarj semmit, ne akarj semmit, ne akarj semmit!” ismétlődik mindig ugyanaz a mondat. És akkor rájövök, az álmomban is ezt hallottam. Hagyom az érzést és nem akarok semmit. Lebegek, átadom magam a semmi érzésének, jól érzem magamat.
Érzem, ahogy ősvalóm tágul, melegszik. Ekkor feltárul sok ezer kicsi csillag az égen. Az egyik elindul felém. Forróság lesz a mellkasomban. Rég nem látott Nagymamámat érzem! Mama!!! Egyre jobban érzem a mellkasom, de akkor már nem csak forr, hanem ég a mellkasom. Nagyon jó érzés! Nagyon-nagyon forró! Itt van velem a Nagymamám, érzem a lelkének összes rezgését, finomságát, szeretetét. Fel sem tudom fogni, csak érzem. Összeforrott a lelkünk, éreztem Őt! Ebben a melegségben töltöttem Vele, kitudja, mennyi időt… Majd ahogy jött, úgy el is ment a mellkasomból, de a melegség itt maradt a lelkemben. Látjátok, van odaát! Összekapcsolódtunk lelki szinten. Fel sem tudom fogni!!!!
Majd éreztem, ahogy elindulok a Föld felé szépen lassan és közben ismét megszólalt a hang: – „Ne akarj semmit!”
A meditációm befejeztem, Felsőbb Énem zárta a csakráimat úgy, ahogy jó, kell és szükséges számomra.
Érzéssel jönnek a csodák és nem akarással!!! Akarással nem megy! Köszönöm ezt a csodát, az ÉRZÉST!!!!!!!
B.
B.